Kétezer éves karácsonyi témáról írt rock-operát az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Illés Lajos zeneszerző, a legendás Illés együttes névadó-alapítója. Utassy József Attila-díjas költő szövege és Illés Lajos zenéje harmonikus egységbe olvad össze a két felvonásos rock-operában.
A témaválasztást a 2000 éves nagy jubileum és az 1000 éves millennium teszi időszerűvé. A szerzőpáros ugyanis nemcsak Jézus Krisztus születésének kíván méltó emléket állítani, hanem a Kárpát-medencében élő küzdelmes, de a reményt soha fel nem adó keresztény magyarságnak is.
A rock-opera egy kétezer évvel ezelőtti világba visz minket, ahol a gonoszság büntetlenül pusztíthat, egymás elleni háborúságba és reménytelenségbe taszítva az embereket. A kilátástalanság sötétségében élők felett azonban felragyog egy csillag, a Megváltó Csillaga, akire a pusztulásba rohanó világ szomjazva vár. A közel két órás mű a Megváltó születése előtti kilenc hónapos feszültségteli várakozást, annak előzményeit és következményeit állítja színpadra. Valaminek történnie kell, mert így nem mehet tovább. Az emberi és isteni értékek degradálódtak. Az önző emberiség rohamléptekkel halad az emberiség ellen elkövetett bűnök szakadéka felé. Az árvák és özvegyek, szegény kisemmizettek, éhbérért dolgozó, kizsigerelt szolgák könnyei és vére az égbe kiált. A társadalmi és erkölcsi feszültséggel telített emberiségen az ezredforduló közeledtével egyszerre csoda-várás és világvége hangulat lesz úrrá. Ekkor jelenik meg a hírvivő arkangyal, Gábriel {Nagy Sándor), aki jó hírt hoz a maroknyi, kiválasztott népnek; Isten beteljesíti a szavát, elküldi a prófétákon keresztül évszázadokkal korábban megígért Szabadítót. Kihordását és születését az öröm mellett rengeteg áldozat, fájdalom és szenvedés kíséri. Mária (Szvorák Katalin népdalénekes) titkát az angyal csak Józsefnek (Varga Miklós énekes) beszéli el, a Názáreti kisközösség megejtett nőként kezeli a szüzet, és már-már megkövezné, ha József nem vállalná fel a gyermeket, aki egy hideg téli éjszakán egy barlangban látja meg a napvilágot. Még ekkor sincs élete biztonságban, mert a trónját féltő Heródes (Nagy Feró énekes) az életére tör. Betlehem összes két éven aluli fiú gyermekét lemészároltatja. Jeremiás próféta jóslata teljesedett be a szörnyű gyermekgyilkosság által. Egy bibliai asszony, Ráchel szimbolikus alakjába sűrítve beszéli el a próféta a betlehemi édesanyák fájdalmát. Ráchel (Bartus Patrícia) siratja fiait, és nem akar belenyugodni, hogy nincsenek többé. Ezzel szemben a rock-opera fináléjában Ráchel, fájdalmával és veszteségével megbékélve, együtt imádja a három királyokkal, pásztorokkal és a maradék jó lelkű néppel a reményadó jövő zálogát, a kisded Jézust.
Utassy József - költő, A Betlehem csillaga rock-opera szövegének szerzője: „Elemista koromban négy évig tanultam katekizmust. Ez a nosztalgia vezetett el a Betlehem csillagához. Azok voltak a legnehezebb napok, amikor hiába vártam az ihletre. Előfordult az is, hogy már több mint két hete kínlódtam egy felvonással, de nem jött a múzsa csókja, nem tudott a szöveg megszületni. Ekkor Illés Lajos ideszólt telefonon, hogy úton van Kisorosziból a felvonás szövegéért. Mire Pestre ért, befejeztem a felvonást. Nyolc hónap alatt készültünk el a teljes szövegkönyvvel. Szellemi párhuzamot kívántunk vonni a kétezer évvel ezelőtti várakozásteli korszak, és a mai, egységes Európa megszületését váró időszak között. Barátságról, szeretetről, hatalomról és a hatalommal való visszaélésről, az elnyomottakról szól ez a darab."
Illés Lajos - a rock-opera zeneszerzője: „1996-ban fejeztem be a Magyar Ének című 110 perces oratóriumot, ami az elmúlt küzdelmes 1000 évet dolgozta fel. Ezután mindjobban kezdett foglalkoztatni az ezredforduló és Jézus születésének 2000. évfordulója, annál is inkább, mivel amióta a Kisoroszi Református Egyházközség kántora vagyok, azóta egyetlen út létezik a számomra: a Jézusi út, és ezt az élményemet akartam megosztani az ezredvégi közönséggel is. Puhatolózni kezdtem a fiatalok körében, vajon mennyire ismerik a bibliai történetet. Kiderült, sajnos nem sokan tudják, hogy kik voltak a történetben szereplő történelmi személyek. Ez fellelkesített, hiszen ez olyan kimeríthetetlen téma, amiről 2000 év után is lehet újat mondani minden nemzedék számára. A balladisztikusan szűkszavú, lényegretörő szöveghez igyekeztem minél egyszerűbb, sallangmentesebb, közérthetőbb zenét írni, épp ezért kevés hangszerre írtam a darabot. Két év alatt készültem el a Betlehem csillaga zenéjével. Az első évben még csak motívumokat, dallamokat gyűjtöttem a témához, a hangzást próbáltam megalkotni, amire a későbbi művet, mint egy alapra, ráépíthettem.
A Betlehem csillaga valószínűleg nem fogja megismételni az István, a király című, 1983-ban bemutatott rock-opera sikerét, mivel az akkor egyfajta politikai tüntetés volt. Az emberek nem pusztán a kiváló műnek, hanem a nemzeti színű zászlónak tapsoltak több mint háromnegyed órán át, ezzel tüntettek a rendszer ellen. A Betlehem csillaga más korban született már és másról szól."
Vidnyánszky Attila - rendező: „Eletemben először rendezek rock-operát. Ez egy ismeretlen világ a számomra. Izgalmas kihívásnak, szakmai tapasztalatszerzésnek ígérkező feladat. Meg kellett hozzá találnunk a megfelelő hangulatteremtő teret, a szereplőket, koreográfiát, jelmezt és díszletet. Bevallom, némi szorongással töltött el, hogy vajon milyen messzire mehetek el a rendezésben egy szent téma színpadra állításakor, hogy se túlzottan profánná, se érdektelenné ne váljon a mű, és a XX. századi kételkedő ember számára is meggyőző erejű legyen. Illyés Gyula azt írta, hogy Petőfit egy egész nemzet vajúdta és szülte meg Jézust egy egész emberiség. Ezért izgalmas a várakozás. Az hogy miért pont akkor és ott, az a nő és férfi lett kiválasztva a Megváltó anyjának és nevelőapjának Isten által.
Ez a műfaj nem alkalmas arra, hogy nagy filozófiai kérdéseket vessen fel, viszont arra kiváló, hogy ünnepi katarzist teremtsen. Mivel a történet nagyjából mindenki számára ismert, ezért ez a mű elsősorban lehetőséget kíván adni a nézőknek a misztérium újra átélésére, megélésére. Nem bibliai vagy történelmi arcképcsarnokot kívántunk létrehozni, hanem a ma emberére szabott történetet. Nem pusztán a fiatalokhoz kívánunk szólni, hiszen az ünnep mindannyiunké.
Az angyali üdvözlet után Mária kitaszítottá, megesett nővé vált a környezete számára. Ha pusztán korhűségre törekedtem volna, akkor Mária az angyal távozása után egymaga marad a boldog titokkal és fenyegető szorongással. A XX. századból nézve azonban a fogantatásnak ez a gyönyörű eseménye hatalmas ünnep, boldogság és repülés.
Három szimbolikus színtéren játszódik a darab. A legmagasabb pont a barlang, Jézus születésének helye az isteni szint. Ettől lejjebb van a világi hatalom szintje, Heródesé. És van egy alsó, köztéri szint, ahol a köznapi események zajlanak.
Nekem legjobban Mária zenéje és figurája tetszik a darabban. Mégis leginkább Heródes figurája izgatott, hogy meddig tud elmenni a hatalomféltésben az ember, mennyire tud kivetkőzni magából, erkölcsi mélypontra süllyedni."
Énekes István - koreográfus: „Az új Illés mű legfontosabb jellemzője számomra az, hogy nem matematikával bűvészkedő hideg racionalitás eredménye, hanem valódi ihlet szülte belső áradás. És azt hiszem, hogy ehhez a történethez, amelyről ez a rock-opera szól, nem is szabad másképp hozzányúlni."
Bartus Patrícia - (Ráchel szerepében): „Úgy gondolom, az emberiségnek vannak csodálatos zenéi. Mégis az a legcsodálatosabb zene, ami bennünk, a lelkünkben szól. Boldog vagyok, hogy Ráchel személyiségének megformálásával egy lélekdarabot nyújthatok át magamból a millenniumot ünneplő közönségnek."
A Betlehem csillaga rock-opera ősbemutatója a Thália Színházban lesz 2000. július 5-én a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának ünnepi fénypontjaként. A nagyközönség a művet 2000. július 13-án 18.30 és 14-én 15 illetve 18.30 órai kezdéssel láthatja az Erkel Színházban.
